2024.05.05. 15:00
Tojás, hús házilag a bödei baromfigazdaságban
Mindig is szeretett volna állatot tartani Saskői Szabina bödei őstermelő azon egyszerű oknál fogva, hogy a húst és a tojást, amit letesz a családja asztalára, saját maga állítsa elő. Családi házuk udvarán tyúkok, kakasok, libák és kacsák csipegetnek, szaladgálnak. A keltetőgépekben pedig harmadik alkalommal növekedett az utánpótlás. Többségében csibe várakozott arra, hogy május elsejével napvilágot lásson.
A május elsejei első csibe, utána sorra jöttek a többiek
Fotó: Saskői Szabina
– Négy éve költöztünk ki Bödére, tudatosan választva a falusi életmódot. Elvárásunk volt, hogy legyenek melléképületek, kert, udvar, minden, ami az állatok tartásához szükséges. Tyúkjaink, kacsáink, libáink nagyon szeretnek a szabadban lenni, hajnalban szinte ők nyitják ki a kaput. Kint egész nap füvet, gyomnövényeket, rovarokat, gilisztákat csipegetnek, feleszik az ételmaradékot, egyszóval változatos étrenden vannak, ahogy régen, nagyanyáink idejében. Azt már mondanom sem kell, hogy a boltival összehasonlíthatatlanul finomabb a tojásuk és a húsuk. A gazdaság létesítésébe azért vágtunk bele, hogy egészséges és friss ételeket tegyünk a család asztalára – válaszolt a négygyermekes édesanya érdeklődésünkre.
Saskői Szabina március 7-én indította az első keltetést a tojóhibridek és az előnevelt kakasok közös munkálkodásának eredményeként. Március 28-án kelt ki az első csibe, a 33-ból mindössze három. Mint mondta, nem tekintették tragédiának, de tanultak belőle. Mindennek utánanéztek, de mégsem csináltak jó vásárt az első két keltetőgéppel. Sajnos, hiba volt hagyatkozni a rajtuk lévő hőmérsékletjelzőre, közben meg 40 fok volt a keltetőben. Azóta beszerzett jó néhány kontrollhőmérőt.
Fotó: Antal Lívia
Mázli, a szerencsés kisliba
– Második nekifutásra a kotlósom alól a 9-ből kikelt 4, a keltetőben 22 a 40-ből, de ezeket odaadtam néptáncos kollégámnak. Az első hármat pedig megtartottam babonából. Mondhatjuk, hogy az első kislibánk a kedvencük. Segíteni kellett neki a tojástöréskor, mert egyedül nem tudott volna kibújni, ezért kapta a Mázli nevet – mesélte el. – A Göcseji Szegek Néptáncegyüttesben táncolok, ahogy fiam, Aurél is. Gyenese Krisztián művészeti vezetőtől sokat tanultam a csirkekeltetésről, tulajdonképpen az ő segítségével alakítottam ki gazdaságomat. Igyekszem a kellő tudás birtokában lenni, és ebben a Facebookon lévő keltetőcsoportok is nagy hasznomra vannak.
A harmadik keltetésnél is a várható időben, mondhatni napra pontosan jelentkezett a tojástörés. Május elsején délelőtt 9 után bújt ki az első csibe, értesített aznap Szabina. A három keltetőgépben rajta kívül még jó páran várakoztak arra, hogy az elkövetkező napokban meglássák a napvilágot.
– A kisebb keltetőben néma kacsa, liba és csirke tojás, a második keltetőgépben pedig 121 csirketojás nevelkedett. Jelenleg harminc parlagi tyúkom, hat kakasom, egy liba párom, vagyis egy gúnárom és egy tojóm van. A néma kacsáimból egy gácsér és három tojó. A keltetéssel állományomat szeretném növelni, illetve bővíteni olyan fajtákkal, mint a Sussex, az Australorp, az Amrock és az Óriás Jersey. A harmadik keltetőgépben épp ilyen tojások fejlődnek. A 66-ból 36 fog kikelni, amely jó százalék. Ezek a tyúkfajták kettőshasznúak, ízletes a húsuk, és nagyon jó tojók. Évi 220–280 darab tojással lehet számolni egyenként velük. Az előnevelt csirkék sokba kerülnek, ezért olyan gazdaságot szeretnék felépíteni, ahol én tenyésztem őket a tojás és a hús előállítása mellett.
Bemutatógazdaság kialakítása a cél
Saskői Szabina az állatok jólétét is fontosnak tartja, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a baromfiudvar lakói a legjobb körülmények között, szabadon nevelkedhessenek.
Az ismereteket is szeretné bővíteni. Az első kelésről készített videóját elküldte a fia osztályfőnökének a teskándi iskolába, hogy hadd nézhessék meg a gyerekek. Távlati célja az, hogy tanösvény jelleggel bemutató gazdaságot hozzon létre.
– Régen elképzelhetetlen volt egy falusi udvar tyúkok nélkül. Az emberek saját maguk termelték meg az élelmiszert, önellátóak voltak. Nagyon jó látni, hogy Szabináék és a hozzájuk hasonló korú fiatalok tudatosan választják a baromfitartást, és a sok munka mellett élvezik annak minden előnyét – Ujj Tibor, Böde polgármestere fogalmazta meg így a véleményét.
