Kirándulásra ajánlott tájak, s ami mögöttük rejtőzik

Milejszeg határa jórészt körbefogja Dobronhegyét, határszomszédjaik Németfalu, Babosdöbréte, Csonkahegyhát, Nagylengyel, Pálfiszeg, Hottó, Böde, és a közöttük fekvő kis falu, Zalaszentmihályfa, aminek lakott része Hottóhoz, értékes, Árpád-kori temploma Böde területéhez tartozik. Ezek a falvak mind izgalmas kirándulások célpontjai, úgyszólván kihagyhatatlanok egy-egy göcseji túra megszervezésénél, hiszen a táji szépségen kívül gazadag az épített örökségük is. Az Árpád-kori szentmihályfai-bödei templom után a múlt évben megújult Dobronhegy régi temploma, az Ilona-kápolna, s úgy tudjuk, előkészítés alatt áll a milejszegi, páratlan szépségű Assisi Szent Ferenc római katolikus barokk templom felújítása is, amit 1792-ben építettek, s akkor Milejszegnek tíz filiás községe (plébániához tartozó lelkipásztori helye, fiókegyháza) volt.

A Dobronhegy tetején lévő Kandikón – ez Göcsej legmagasabb pontja – áll egy betontorony, amit földmérési céllal emeltek még 1975-ben, de ennek közeléből alig lehet rálátni a tájra, mert magasra nőttek a fák, meg kertek is húzódnak kerítéssel az út mentén. A kilátóra hosszú évek óta nem lehet felmenni...

A dobronhegyi völgyre való igazi rálátás a balázsfai hegytetőről lehetséges, amely két önkormányzat, a milejszegi és a dobronhegyi tulajdonában van. A Dobronhegyet ketté szelő út aljáról, a hegytetőn látni egy szép új házat, mellette kettős kereszttel. Sokan ezt veszik célba, amikor szeretnének szétnézni a környéken. Amikor felérünk a tetőre, a Milejszegre vezető úton, egy elágazásnál kis tábla jelzi: Balázsfai út. Ahogy ezen az aszfaltcsíkon elindulunk, fokozatosan tárul elénk a dobronhegyi völgy páratlanul gyönyörű látványa. A hegy bejáratánál beton pilléreken két hatalmas faragott oszlop áll őrt. Ez lenne a hegykapu. A fa oszlopokon szőlőinda csavarodik felfele, kékre festett fürtökkel, s az egyik oszlopba egy címert is vésett alkotója, amibe a BALÁSFA felirat került, „s”-el írva, mert errefelé, az ősöktől megirigyelve, így mondják a hegy nevét.

A hegykapu oszlopait elhagyva újabb mesés tájat pillantunk meg. Innét ugyanis nemcsak a dobronhegyi völgyet látni, hanem a másik oldalon, egészen az egerszegi dombokig, de még azon túlra is visz a szem. A Balázsfai-hegy gerincének elején műút vezet, s a bejárat közelében mutatós lakóházak épültek, külföldiek is vásároltak maguknak erre ingatlant. A hegyen bevezették a vizet. Tábla hirdeti: „Üdvözöljük a jószándékú embereket Balázsfán! Figyelmeztetjük a rossz szándékkal érkezőket, hogy polgárőrség által őrzött, kamerával megfigyelt, elektromos védelemmel ellátott övezet következik!”

A milejszegi polgármestertől, Fonyadt Róberttől megtudjuk, hogy a hegyi kápolnát vagy nyolcvan éve építették, idővel romossá vált. Sikerült 2008-ban pályázati segítséggel, az egyházmegye támogatásával, a hegyi gazdák adományaiból felújítani az épületet.

Ahogy az úton a dobronhegyi irányba fordulunk, elénk magasodik a hatalmas kettős kereszt. A kereszttől, s az alatta húzódó épülettől tényleg lélegzetelállítóan nyílik ki a táj. A szó szoros értelmében a lábunk alatt nyúlik el a dobronhegyi völgy. De belátni a Zala medencébe és Ausztria irányában sem ütközik akadályba a tekintet.

Balázsfa nemcsak a dobronhegyieké, hanem a babosdöbréteieké és a milejszegieké is. Az oszlopokat is döbrétei ember, Rabi Attila faragta. A gond nemcsak azzal van, hogy sok pincét elhagytak már, hanem azzal is, hogy a hegyi gazdák egyre inkább elöregednek, s csak kevés fiatal lép az örökükbe. Ezért is fontos, hogy jöjjenek mások, mint például Sümegi László, aki közösségi célokra is használható házat épített a kettős kereszt mellé, s ahol számos rendezvény volt már eddig is a Göcseji Dombérozó programjában, s más alkalmakkor is.

Fonyadt Róbert azt mondja: – Örülünk annak, hogy másokat is vonz a mi vidékünk. Milejszegen évek óta azon is gondolkoztunk, hogy a Dobronhegyi tetőről, illetve a Balázsfai-hegyről egyedi turistajelzésekkel kialakítunk egy túraútvonalat Milejszegre, hogy behozzuk a faluba is a tetőn megálló turistákat, de ebben ennél nem jutottak előbbre. Aztán egy kerékpáros pihenőt is szükséges volna létesíteni a dobronhegyi tetőn ott, ahonnét közvetlenül jó kilátás nyílik a völgyre, mert az út széle erre nem alkalmas, sőt, balesetveszélyes is a nagy lejtők miatt.

Nagy eredmény, hogy a közelmúltban felújították a Dobronhegyen átvezető utat, így biztonságosabbá vált közlekedni a nagy lejtésű szerpentinen.

– Dobronhegy nagyon új falu, a 19. század második felében szakadt ki Milejszegből – pontosítja a közigazgatási viszonyokat Sümegi László, aki a tetőn az új nagy házat építette, s a kettős keresztet állította. A földmérő torony körüli földeket is ők művelik, de a torony kezelői joga az államé.

– Volt egy kedvező időszak, amikor lehetőség nyílt volna a beton torony köré fa kilátót építeni, ennek a terve is elkészült, de a költségek úgy alakultak, hogy ezt nem szabadott megépíteni. A torony teljesen elhagyottan áll. Írtam a földhivatalnak, hogy biztonságossá kellene tenni a torony zárhatóságát, mert az ajtót felfeszítették, de nem történt semmi, sőt mostanra az ajtót el is lopták. A toronnyal sok mindent lehetne csinálni úgy, hogy a földméréshez szükséges képességei megmaradjanak, ez akarat kérdése. Ha ezt az illetékesek és az itt élők nagyon akarnák, lehetne pénzt is szerezni hozzá, mert egy jó kilátó turisztikailag feldobja a térséget. Ez a hely vitathatatlanul Göcsej legszebb domborulata, s én is nagyon szeretném, ha egy kilátó egyszer megvalósulna – mondja László, majd elmeséli, hogy anyai ágon ő tősgyökeresnek számít Dobronhegyen, a fia, aki örököli a hegyet, már a családjuk ötödik generációja. Szól arról is, hogy szívügye a környék fejlesztése, a még megmenthető értékek megóvása. A birtokuk közelében megvett és felújított egy olyan boronapincét, amely rajta volt az 1854-es katonai térképen. Amikor Becsvölgye és Milejszeg megalapította a Göcseji Dombérozót, ehhez ők csatlakoztak először, harmadikként.

– Balázsfáról, a hegykapu közelében észak-keleti irányban ellátni a Somlóig, s az onnét nyíló völgy Babosdöbréte felé legalább olyan szép, mint amilyent a Kandikótól belátni. A milejszegi, babosdöbrétei, dobronhegyi gazdák szeretik a hegyüket, van egy tizenöt fős mag, akikkel összetartunk. A mostani Dombérozóra már mindenki adott 3-3 liter bort, amiből saját nedűt készítettünk, hogy legyen házi borunk is. Legfontosabb ünnepünk pünkösdkor a hegyi búcsú, amelyre több mint százan eljönnek, olyan elszármazottak is, akiknek már nincs itt szőlőjük. Mindenkit szeretettel várunk most is erre az ünnepünkre – hív Sümegi László.